Edzőtábor 2016, Velence

Immáron 24. alkalommal lett hangos a velencei ifjúsági tábor a harcosok hangjától.  Hagyományosan júliusban került megrendezésre az éves erőfelmérő és csapatépítő edzőtábor, idén ismét a RE-GYM muay thai csapatával közösen. Mindkét csapat komoly létszámban képviseltette magát, ezáltal a Mestereknek komoly fejtörést okozott az időpontok egyeztetése, de sikeresen megoldották.

A tábor egész nap a vezényszavaktól zengett. Reggel futással indult a nap, amit egyből egy koordinációs-erősítős „létrás” edzés követett. Délelőtt egy intervall edzés tette próbára az állóképességet, de nagyon jól vezette fel a délutáni foglalkozásokat. Ebéd után először a gyerekek következtek egy játékos, de megfelelően kemény edzéssel. Ezután azok léptek tatamira, akik bár komolyan veszik a sportot, de nem versenyeznek, majd a versenyzők. A két edzés között intenzitásban nem, csak a résztvevőkben volt különbség. Vacsora után, este még egy „bunyós” edzés következett.

Az egyik nap mind a gyerekek, mind a felnőttek számára volt egy-egy közös tréning a RE-GYM harcosaival, mindkét csapat nagy megelégedésére.
Az utolsó nap következett a vizsga, amire mindenki teljes erőbedobással készült. Délután több, mint 30 embernek, 8 és 49 év között, adatott meg a lehetőség, hogy  Stricz Richárd 4. dan és Nagy Lajos 2. dan színe előtt vizsgát tehessen. Az idő sem kegyelmezett, keményen 30 fok felett tartotta a hőmérsékletet, így ez is komoly próbatétel elé állított mindenkit, de minden résztvevő sikeresen teljesítette a vizsgát.
Ezúton is elismerés minden harcosnak!

A krónikás ritkán részese a történéseknek, de ez esetben ez így volt. Belülről nézve minden más és sokkal mélyebb. Az elcsípett beszélgetésekből kiderült, hogy a résztvevők is úgy értékelték a tábort, mint ami összekovácsolja az embereket. Nincs elrohanás az edzés után, a résztvevők jobban megismerhetik egymást, igazi csapatépítés ez a maga fájdalmaival és élményeivel együtt. Ahogy teltek az edzések, a napok, úgy váltak egy Csapattá a résztvevők. Mindenki tette a dolgát, nem voltak kérdések, csak a kiadott feladat és a végrehajtás.
A búcsúzáskor, szombat délelőtt mindenkin érezni lehetett, hogy „Jövőre, veletek, ugyanitt”.
Márpedig az egy igazán különleges alkalom lesz.
Egész pontosan a 25.-dik. 🙂